6 szó versíró pályázat


Időpontok

6 szó amatőr versíró pályázat eredmény

A Hírös Agóra Ifjúsági Otthon, a Montázsmagazin és a Kecskeméti Drámapedagógiai Műhely amatőr versíró pályázatot hirdetett Kecskeméten és környékén élők számára.

Az online Nagy Versmondás során elhangzó 6 versből kiválasztottunk egy-egy szót, amelyek a következők voltak:

CSEND, ELÜLTETEM, ILLAT, MUZSIKÁLNAK, REMÉNY, SZERETNÉK


Mi volt a feladat? Olyan vers írása, amelybe a versíró ezt a 6 szót beleszőtte.

Kategóriák:

Egyéni 1. : 10-16 évesek ifjúsági,

Egyéni 2.: 17 éves kortól felnőtt

Csoportos, családi: gyermek/ek és szülő/k és/vagy nagyszülő/k közös alkotása

 

Téma: szabadon választott (pl. évszakok, természet, család, barátok, kirándulási emlékek, iskolai élmények, kedvenc állatok, barátság, szerelem, karanténhelyzet)

Formai követelmény: nem volt

Egy pályázó több, de max. 5 verset küldhetett be.

 

A zsűri tagjai és díjazás:

Montázsmagazin szerkesztőségének tagjai:

Kecskeméti Drámapedagógia Műhely tagjai:

Pályázatunkra 57 vers érkezett be 85 alkotó tollából.

Kecskemét mellett Dabas, Helvécia, Kecel, Lajormizse, Méntelek, Tiszakécske amatőr költői küldték be pályamunkáikat.

Díjazás:

*Minden pályázó online Emléklapot kap, melyet email-en továbbítunk.

*A MontázsMagazin a 3 kategória legjobbnak ítélt verseit és annak íróját bemutatja a nyár folyamán. (A MontázsMagazin szerkesztősége a pályázati lapon megadott elérhetőségen keresi meg a versírót.)

*Továbbá könyvjutalmak kerültek kiosztásra.

(A könyvjutalmak 2020. június 26-ig vehetők át előzetes egyeztetés szerint a Hírös Agóra Ifjúsági Otthonban)

 

Eredmények és díjak:

A zsűri döntése alapján a MontázsMagazin bemutatja a pályázatra beküldött verset és annak íróját, továbbá könyvjutalmat kaptak:

I. Egyéni 10-16 éves korosztály:

  1. Juhász Hédi: Vakremény c. verse / Kecskemét
  2. Juhász Hanna: Hiányod c. verse / Kecskemét
  3. Nagy Kira Viktória: A mezőn c. verse / Lajosmizse
  4. Brindza Laura Dorina: Erdő c. verse / Lajosmizse

II. Egyéni 17 éves kortól, felnőtt kategória:

  1. Fitó Ica: Esti merengés c. verse / Kecel
  2. M. T. Imola: Istenrendelésre c. verse / Kecskemét
  3. Bábel Antónia: Tavasz c. verse / Dabas
  4. Füleki Barbara: Szeretnék ember lenni / Kecskemét
  5. Szabó Henrietta: Egy haditudatosító szemszögéből / Kecskemét

III. Családi, csoportos kategória:

Kiemelt díjazott:

  1. Nagy Dóra és családja: Focista palánta c. verse / Kecskemét

Díjazottak:

  1. Jakus Janka és családja: Csend-illat c. verse / Méntelek
  2. Németh Levente és családja: Ha én szellő / Kecskemét
  3. Merész Imre és családja: Tücsök zenéje c. verse / Kecskemét

Gratulálunk az alkotóknak!

 

 

A zsűri általános véleménye, összegzése:

Az egyéni, 10-16 évesek pályázatára 16 vers érkezett. 12 lány és 4 fiú munkáját értékelte a közösen összeállított szempontok alapján a háromtagú zsűri: Kulcsár Marianna, Kormányosné Makai Eszter és Farkashalmi Erzsébet.

A megadott szavakat (csend, elültetem, illat, muzsikálnak, remény, szeretnék) mindenkinek sikerült beépíteni a költeményébe, így munkájuk a pályázati kiírásnak megfelelt.

Több versíró indított tájleírással, s ebből a pillanatnyi hangulatábrázolásból jutott el a vers üzenetéig. Ehhez a korosztályhoz közel áll a természet, így érthető, hogy a napszakok, az erdő, mező, kert, virágok uralták a gondolatokat. Az „idősebbeket” a negatív érzelem: csalódás, fájdalom, borongós hangulat érintette meg, így általuk elégikus hangú költemények születettek a pályázatra.

Az ifjú költők különböző hosszúságú költeményen keresztül igyekeztek átadni nekünk, olvasóknak, a gondolataikat. Találkoztunk olyan alkotással, mely írója 4 sorban fogalmazta meg, mennyire hiányzik az édesapja („Szeretnék nálad lenni és veled focizni a réten”), ugyanakkor egy másik versíró 7 versszakon keresztül érzékeltette velünk a szeretett személy hiányát („Hiányod azóta is önzőn a lelkembe tipor”).

A vers fontos kellékei a ritmus és a rímek, az ifjú költőpalánták a páros rímeket kedvelték, s erre a képletre építették a verssorokat: alatt – tapadt; csendben – engem; halkan – dalban …

Sokszor az egyéni stílusjegyek árulkodnak arról, hogy ki az adott mű költője - versíróink is igyekeztek egyéniségüket „belopni” az alkotásukba, s eredményként ilyen nagyszerű kifejezések születtek: kereket oldott a Nap; bájos, intenzív és átható; súlytalan lelkem tollpiheként szálló; elültetem benned a gyávát…tulipán királylány…

A költői eszközök azon kívül, hogy, láthatóvá, szemléletesebbé teszik a költő érzéseit, gondolatait, a vers üzenetének közvetítői is. Legtöbben a jelzős szerkezettel éltek pl. fáradt testem, remegő kezét, összetört szívébe, de találkoztunk megszemélyesítéssel: nyugalom elringat, metaforával: a barátság virág, a leggyakoribb jelző az illatos volt, mely kapcsolódott virághoz, kerthez, jácinthoz,mezőhöz, szélhez, erdőhöz…

A központozást ez a korosztály még nem alkalmazza: nem ismeri milyen szerepe lehet a gondolatjelnek, kettőspontnak, pontosvesszőnek, zárójelnek…Javasoljuk, hogy neves költők verseit olvasva erre is figyeljenek a versírók. A mesterektől lehet igazán megtanulni, a ki nem mondott gondolatok átadását, tettenérését az eltitkolt érzelmeknek, a múlt emlékeinek felidézését, a jövő ígéreteinek leleplezését.

Gratulálunk a versírópályázat résztvevőinek!

 

A zsűri általános véleménye, összegzése:

Egyéni 17 éves kortól felnőtt kategória

Köszönjük a beérkezett pályaműveket! 23 vers érkezett megmérettetésre ebben a kategóriában kecskeméti és Kecskemét közeli települések tollforgatóitól. Az érdekes feladat az volt, hogy a József Attila verseiből kiragadott 6 szó, amelyet megadtunk, hogyan kel új életre egy másik költeményben. Hogyan tudja felhasználni a vers írója a saját művének építőköveként. Tehát ezeknek mindenképpen szerepelniük kellett a pályázati műben.

Az elbírálás során megnéztük a zsűritagokkal, hogy mennyire felelnek meg a műfaji sajátosságoknak a beadott pályaművek. A vers műfaja egy kivételével mindegyiknél azonosítható volt, az egyik prózában íródott. A formai követelményeknek igyekeztek a pályázók eleget tenni. A versszakokra való tagolás volt jellemző, de találtunk összefüggő, versszakok nélküli művet is.

A tartalmat nagymértékben befolyásolták a megadott szavak: CSEND, ELÜLTETEM, ILLAT, MUZSIKÁLNAK, REMÉNY, SZERETNÉK. Ennek megfelelően a legtöbb vers a természetről született. Igyekeztünk kiválasztani közülük azokat, amelyek többletgondolatot tartalmaztak, nem csupán leírták a „látott” tájat. Egyedi gondolatokat kerestünk a versben, valamint a szemléletesség eszközeit, amelyek színessé teszik. Így a metaforát, hasonlatot, jelzős szerkezeteket, szokatlan szókapcsolatokat kiemelten pontoztuk. Ezzel együtt a választékos szóhasználatot előnyben részesítettük.

Kerestük a versekben a ritmust, ebből keveset találtunk. A rímek használatára viszont minden pályázó figyelt, és több-kevesebb sikerrel alkalmazta is őket a sorok végén. Ezeknek pontosságát és igazi összecsengését értékeltük jónak.

A művek közül ötöt választottunk ki jutalmazandónak. Némi csiszolgatás után több másik vers is szóba jöhetett volna. A következők szerepelnek az első öt helyezett között:

Minden pályázónak szeretettel gratulálunk, és további verselést kívánunk!

a Montázsmagazin munkatársai

 

A zsűri általános véleménye, összegzése:

Családi, csoportos kategória

A csoportos versíró pályázatra 16 mű érkezett, egy-egy költemény általánosságban 2-3 költő munkája.

Hasonlóan az egyéni pályamunkákhoz, a csoportos versek is tájleírással kezdődtek. Már a költemények címe is azt jelezte, hogy a természetbe vágynak a versírók, ott találják meg a nyugalmat, békét, ott teljesedik ki a családi idill (Csend-illat, Évszakok, Tücsök zenéje, Ha én szellő lehetnék, Csend borul a tájra, Szeretnék egy tanyát). A lírai hangulatú táj azonban fokozatosan átvezetett egy olyan magasztos életvitelbe, ahol az emberek boldogulásáért való tenni akarás, illetve a veszélyhelyzet elmúlásának reménye szólal meg (A remény, Vírusos világ, Focista palánta karanténban).

A versek szerkezeti felépítéséből és a különböző stílusjegyekből jól követhető volt, hogy a mű több szerző alkotása. Generációk ragadtak tollat, és egymást kiegészítve, talán egymásnak is üzenve szedték rigmusba gondolataikat: „Gyermekeim! Szeretnék nektek egy jobb jövőt adni!” Így erősítette a születendő vers a családtagok közti együttműködést, szeretetet: „Emlékezzetek: szeretni mindig kell, és egymás kezét fogni!”.

„…Csak mi vagyunk a szűk család.

Apa ,anya ,gyerekek, nincs világ!”

„Kiderül, hogy semmink nincs

csak a remény.

A szeretet szekerén.”

A szemléletesség eszközeinek gazdagabb tárházát fedezhettük fel a csoportos versírók alkotásaiban: szerepet kapott a hangzósság (nazális hangok és L hang), aktivitásra buzdító igék (kimegyek, elültetem, meglocsolom, megszagolom), metafora (bánat zsoldosai), alliteráció (vírusos világ), jelzős szerkezetek (gyönyörű vasárnap, lágy szellő, csodás látvány),szinesztézia (sötét félelem)…

Úgy érezzük, a pályázat meghirdetése sikeres volt, sok ifjú versíró tette próbára költői tehetségét. Reméljük, a líra iránti elkötelezettség további versfaragásra ösztönzi a pályázókat, jeles poétáink verseinek olvasásával pedig gazdagodik tartalmi és formai eszköztáruk.

a Kecskeméti Drámapedagógiai Műhely tagjai

 

Kecskemét, 2020. június 16.

 

 

A pályázati lap letölthető ITT.